A békési egyházmegyében szolgált rektorok névsora

Szőnyi Benjámin (1712) A békési egyházmegyében szolgált rektorok névsora.

Előnézet	Kézirat PDF 00084_001-004.pdf Letöltés (5MB) | Előnézet
Előnézet	Átirat PDF 00084-atiras-kesz.pdf Letöltés (195kB) | Előnézet

Regeszta

A békési egyházmegye jegyzőkönyvében a gyülekezeti iskolákba kibocsátott rektoroknak is alá kellett írniuk az egyházmegye törvényeit. Mivel a jegyzőkönyv nem tartalmazza az egyházmegye törvényeit, így a szabályokat valószínűleg szóban ismertették a rektorokkal, az aláírások mellett viszont több esetben is megtalálható, hogy az egyházmegye törvényeit elfogadják. Az aláírások különlegessége, hogy az egyházmegyét (tractus) több esetben is egyházkerületként (districtus) nevezték meg, illetve felváltva használták az egyházmegye megnevezésére a makói illetve a békési traktus kifejezéseket. A jegyzőkönyv 1712 és 1741 közötti időszakból tartalmaz aláírásokat, de nem folyamatos: 1729 és 1738 között egyáltalán senki sem írta be a nevét a rektorok közé. Nem egyértelmű viszont, miért nem szerepelnek benne olyan gyülekezetek rektorai, ahol biztosan működött 1712 és 1741 között rektor. Például Szathmári Deák Mihály 1732-ben Algyőn szolgált rektorként, mégsem szerepel a neve az aláírok sorában. A gyülekezet nagysága nem feltétlenül függ össze az aláírásokkal, mert kisebb lélekszámú egyházközségek (Nagyzerénd, Ménes) tanítói is szerepelnek a listában. Igaz, az esetek többségében a jelentősebb református eklézsiák iskoláit nevezik meg: Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Gyula, Békés. A rektori névsor azért is jelentős, mert a ménsei református egyház 18. századi működéséről nagyon kevés forrásunk maradt fenn, ezért Almási Mátyás 1715-ben készült rektori aláírása bizonyítja a 19. századi szakirodalomban elterjedt állítást, amely szerint a Ménesen létezett egyházközség. Igaz, a szakirodalom ennél többet állít, mert Rácz Károly szerint a Ménes mellett lévő Gyorokon élő reformátusok menekültek a 18. század elején Ménesre, majd 1724 után a Ménesen működő gyülekezet is megszűnt. Az ugyan ebben az időszakban feloszlott zarándi egyházmegye történeti katasztere nem ismeri sem Ménest, sem Gyorokot, holott Rácz Károly szerint Gyorok a zarándi egyházmegyéhez tartozott. A türelmi rendelet kihirdetése után viszont vannak arra vonatkozó adataink, hogy Ménesen reformátusok is éltek, de nem önálló egyházközségben, hanem az erdőhegyi gyülekezet részeként. A békési egyházmegyében viszont már csak a gyoroki egyházközség újjászervezése történt meg a 18. század végén, Ménesen nem jött létre önálló gyülekezet. Valószínűleg erre azért nem került sor, mert a 19. században a két falu egyesült egymással. A névrost végül egy utólagos bejegyzés zárja, amelyben Szőnyi Benjámin az 1742 és 1747 között Hódmezővásárhelyen szolgált rektorok névsorát és életrajzi adatait adja meg.

Mű típusa:	Cikk
Szerző:	Szerző Szerző születése/halála Szerző foglalkozása Szőnyi Benjámin 1717-1794 lelkész, Hódmezővásárhely
Személyek:	Személyek Személyek születési/halálozási adatai Személyek foglalkozása Tatai György ?-? tanító, Hódmezővásárhely
Dátum:	1712. Április 27.
Dátum megjegyzés:	1712-1747
Gyülekezet:	Békési egyházmegye
Forrásdokumentum:	protocollum
Fond:	Békési egyházmegye iratai. Jegyzőkönyvek. Közgyűlési jegyzőkönyv (1712-1778) omniáriummal 1696-1809
Raktári jelzet:	I.29.a.1.
Helyszín:	sine loco
Lelőhely:	Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár
Tárgyszó:	tanítók
Műfaj:	jegyzőkönyvi bejegyzés
Felhasználói azonosító szám (ID):	Hegyi Ádám
A feltöltés ideje:	2018. Már. 19. 08:34
Utolsó módosítás:	2020. Aug. 29. 22:17
URI:	http://bekref.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/84

Bővebben:

Tétel nézet