 |
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Információs Hivatal FK-123974 számú kutatási témapályázata
2017-2022
Vezető kutató:
Kutatók:
Hallgatók:
Kutatási cél:
A Békési Református Egyházmegye a 18. században óriási földrajzi egységet fogott át, mert a Körösök-völgyétől egészen a déli katonai határőrvidékig terjedt. Ma már három országban és öt egyházmegyében találhatóak egykori gyülekezetei, viszont a Rákóczi-szabadságharc befejezését követően egészen a tiszántúli egyházkerület közigazgatási átalakításáig (1821) az egyházmegye területileg egységesnek mondható: gyülekezetek nem váltak ki belőle, csak újakkal gyarapodott. Ez a történeti kutatások szempontjából szerencsésnek mondható, mert ezt az időszakot egységes korszaknak lehet tekinteni. A kutatás során a 18. századi Békési Református Egyházmegyében élő emberek hétköznapi életének megismerését tűztük ki célul. A munka során levéltári forrásokat kívánunk összegyűjteni, és azokat nyomtatott és elektronikus formában publikálni. A kutatás szempontjából három csoportot különböztetünk meg: az első csoportba a vallásos élettel kapcsolatos dokumentumok tartoznak. A teljesség igénye nélkül a következő témákat soroltuk ide: hitélet, ünnepek, egyházfegyelmi ügyek, hitvilág, vallásos értékrend, vallási tolerancia, felekezeti konfliktusok. A második csoportba a gyülekezet külső és belső kapcsolatai soroltuk, míg a harmadik csoportba a művelődési, kulturális viszonyokat tettük. A kapcsolatrendszer esetében a lelkész és gyülekezeti tagok viszonyát, a település és az egyház érintkezéseit, az egyházközség és az egyházmegye konfliktusait valamint a világi hatóságok és az egyház kommunikációját vizsgáljuk. Mivel a békési egyházmegyében német nyelvű közösségek is léteztek, a külföldi egyházakkal való kapcsolatot is fel fogjuk tárni. A művelődési viszonyok megismerése esetében a szellemi áramlatok recepcióját, a parasztpolgári réteg irodalmi tevékenységét, és a műveltségi értékrendet vizsgáljuk (például: olvasásról vagy a himlőoltásról alkotott közvélemény, stb.). A vizsgálni kívánt témákban a békési egyházmegye összes gyülekezeti levéltárát fel kívánjuk dolgozni, amelyekben valószínűleg a presbiteri jegyzőkönyvek és korabeli levelezések lesznek a leginkább felhasználható források. A hiteles kép kialakítása érdekében az egyházmegye és világi hatóságok, magánszemélyek levéltárát is bevonjuk a vizsgálatba.
