Katolikus feljelentések a békéssámsoni és a magyartési reformátusok ellen

Kubik József és Balogh Ferenc (1787) Katolikus feljelentések a békéssámsoni és a magyartési reformátusok ellen.

Előnézet	Kézirat PDF 00187.pdf Letöltés (48MB) | Előnézet
Előnézet	Átirat PDF 00186-atiras-kesz.pdf Letöltés (85kB) | Előnézet

Regeszta

A hódmezővásárhelyi református gyülekezet iratai között maradt fent három dokumentum, amelyek a békéssámsoni és a magyartési reformátusok jogállásával foglalkoznak. Mindkét településen a türelmi rendelet előtt éltek kálvinisták, de szabad vallásgyakorlásra nem volt joguk, nem is számítottak anyaegyházközségnek. Kubik József hódmezővásárhelyi plébános 1787. január 29-én kelt levelében arról ír, hogy Békéssámson, mióta dohánykertészek lakják, mindig is a hódmezővásárhelyi római katolikus egyház fíliája volt, a parókust nem csupán Vásárhelyen, hanem Mártélyban és Sámsonban is beiktatták. Így Sámsonban a vásárhelyi plébános szedte a stólát esketés és keresztelés után egyaránt, de megengedte, hogy ki-ki a maga vallása szerint végeztesse el azokat. A császári-királyi rendelkezések alapján kéri, hogy ezek a jogok ezután is megillessék őt. Kanyó András csongrádi plébános 1787. február 15-én kelt levelében azt bizonyította, hogy a csongrádi egyház római katolikus plébánosa egészen 1758 óta Magyartést úgy kezelte, mintha saját egyházának leányegyháza lett volna. Bizonyítékként ehhez az egyházközség anyakönyveit használja fel, mert a keresztelési anyakönyv szerint 1758. február 10-én Torb János lánya, Ágnes Csongrádon lett megkeresztelve. Szintén a halotti könyv 57. oldalán szerepel, hogy 1759. január 26-án Tóth János lányát, Rozáliát eltemették. Az 52. oldalon 1759. február 7-én Galvátsi Márton lányának, Katalinnak halálát jegyezték be. Ezen kívül még az 1759. november 23-án Bozó Jakab lánya, Ilona is Csongrádon lett eltemetve. Kanyó levelében kitér arra, hogy Eszterházy Károly váci püspök 1761. június 26-án egyházlátogatást végzett Magyartésen és Felgyőn. A vizitáció határozatai szerint a felgyői és magyartési lakosok elismerték, hogy Felgyőn 60 katolikus házasság állt fenn. A házaspárok a csongrádi plébánosnak 30 forint egyházi szolgálati díjat voltak kötelesek azonnal fizetni. Magyartésen 13 katolikus, s 10 kálvinista házasság történt, amely után a katolikusok 10 forintot voltak kötelesek fizetni a plébánosnak, a kálvinistáknak pedig nem kellett semmit fizetniük. Az egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint senki sem tartotta szükségesnek Magyartés elvételét a csongrádi plébánostól. Igaz, korábban szó volt róla, hogy Tést Szenteshez csatolják. Balogh Ferenc 1787. március 4-én keltezett kísérőlevelében ígéretet tett Magyartés és Békéssámson ügyeinek a tanácsosokkal, és a megyéspüspökkel történő megbeszélésére. Az irat végén közli a megállapodást, amely szerint nem lehet előterjeszteni a vallás dolgát érintő további iratokat.

Mű típusa:	Cikk
Szerző:	Szerző Szerző születése/halála Szerző foglalkozása Kubik József ?-? plébános, Hódmezővásárhely Balogh Ferenc ?-? jegyző, Hódmezővásárhely
Személyek:	Személyek Személyek születési/halálozási adatai Személyek foglalkozása Kanyó András ?-? plébános, Csongrád
Dátum:	1787
Dátum megjegyzés:	1787. január 29-től 1787. március 4-ig
Gyülekezet:	Békéssámson
Forrásdokumentum:	levél
Fond:	Békési egyházmegyei iratai. Egyházközségek iratai.Hódmezővásárhely 1765-1841
Raktári jelzet:	I.29.i.67.
Helyszín:	Hódmezővásárhely
Lelőhely:	Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára
Tárgyszó:	vallási türelmetlenség
Műfaj:	felekezetek közötti ügy
Felhasználói azonosító szám (ID):	admin eprints
A feltöltés ideje:	2018. Júl. 27. 09:45
Utolsó módosítás:	2019. Okt. 09. 16:18
URI:	http://bekref.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/201

Bővebben:

Tétel nézet