Katolikus feljelentések a békéssámsoni és a magyartési reformátusok ellen

Kubik, József and Balogh, Ferenc (1787) Katolikus feljelentések a békéssámsoni és a magyartési reformátusok ellen.

[img]
Preview
Kézirat PDF
00187.pdf

Download (48MB) | Preview
[img]
Preview
Átirat PDF
00186-atiras-kesz.pdf

Download (85kB) | Preview

Abstract

A hódmezővásárhelyi református gyülekezet iratai között maradt fent három dokumentum, amelyek a békéssámsoni és a magyartési reformátusok jogállásával foglalkoznak. Mindkét településen a türelmi rendelet előtt éltek kálvinisták, de szabad vallásgyakorlásra nem volt joguk, nem is számítottak anyaegyházközségnek. Kubik József hódmezővásárhelyi plébános 1787. január 29-én kelt levelében arról ír, hogy Békéssámson, mióta dohánykertészek lakják, mindig is a hódmezővásárhelyi római katolikus egyház fíliája volt, a parókust nem csupán Vásárhelyen, hanem Mártélyban és Sámsonban is beiktatták. Így Sámsonban a vásárhelyi plébános szedte a stólát esketés és keresztelés után egyaránt, de megengedte, hogy ki-ki a maga vallása szerint végeztesse el azokat. A császári-királyi rendelkezések alapján kéri, hogy ezek a jogok ezután is megillessék őt. Kanyó András csongrádi plébános 1787. február 15-én kelt levelében azt bizonyította, hogy a csongrádi egyház római katolikus plébánosa egészen 1758 óta Magyartést úgy kezelte, mintha saját egyházának leányegyháza lett volna. Bizonyítékként ehhez az egyházközség anyakönyveit használja fel, mert a keresztelési anyakönyv szerint 1758. február 10-én Torb János lánya, Ágnes Csongrádon lett megkeresztelve. Szintén a halotti könyv 57. oldalán szerepel, hogy 1759. január 26-án Tóth János lányát, Rozáliát eltemették. Az 52. oldalon 1759. február 7-én Galvátsi Márton lányának, Katalinnak halálát jegyezték be. Ezen kívül még az 1759. november 23-án Bozó Jakab lánya, Ilona is Csongrádon lett eltemetve. Kanyó levelében kitér arra, hogy Eszterházy Károly váci püspök 1761. június 26-án egyházlátogatást végzett Magyartésen és Felgyőn. A vizitáció határozatai szerint a felgyői és magyartési lakosok elismerték, hogy Felgyőn 60 katolikus házasság állt fenn. A házaspárok a csongrádi plébánosnak 30 forint egyházi szolgálati díjat voltak kötelesek azonnal fizetni. Magyartésen 13 katolikus, s 10 kálvinista házasság történt, amely után a katolikusok 10 forintot voltak kötelesek fizetni a plébánosnak, a kálvinistáknak pedig nem kellett semmit fizetniük. Az egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint senki sem tartotta szükségesnek Magyartés elvételét a csongrádi plébánostól. Igaz, korábban szó volt róla, hogy Tést Szenteshez csatolják. Balogh Ferenc 1787. március 4-én keltezett kísérőlevelében ígéretet tett Magyartés és Békéssámson ügyeinek a tanácsosokkal, és a megyéspüspökkel történő megbeszélésére. Az irat végén közli a megállapodást, amely szerint nem lehet előterjeszteni a vallás dolgát érintő további iratokat.

Item Type: Article
Creators:
CreatorsSzerző születése/halálaSzerző foglalkozása
Kubik, József?-?plébános, Hódmezővásárhely
Balogh, Ferenc?-?jegyző, Hódmezővásárhely
Contributors:
NameSzemélyek születési/halálozási adataiSzemélyek foglalkozása
Kanyó, András?-?plébános, Csongrád
Date: 1787
Dátum megjegyzés: 1787. január 29-től 1787. március 4-ig
Congregation: Békéssámson
Source document: levél
Fond: Békési egyházmegyei iratai. Egyházközségek iratai.Hódmezővásárhely 1765-1841
Call number: I.29.i.67.
Event Location: Hódmezővásárhely
Location: Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára
Uncontrolled Keywords: vallási türelmetlenség
Genre: felekezetek közötti ügy
Depositing User: eprints admin
Date Deposited: 2018. Jul. 27. 09:45
Last Modified: 2019. Oct. 09. 16:18
URI: http://bekref.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/201

Actions (login required)

View Item View Item