Kubik, József and Balogh, Ferenc
(1787)
Katolikus feljelentések a békéssámsoni és a magyartési reformátusok ellen.
Abstract
A hódmezővásárhelyi református gyülekezet iratai között maradt fent három dokumentum, amelyek a békéssámsoni és a magyartési reformátusok jogállásával foglalkoznak. Mindkét településen a türelmi rendelet előtt éltek kálvinisták, de szabad vallásgyakorlásra nem volt joguk, nem is számítottak anyaegyházközségnek.
Kubik József hódmezővásárhelyi plébános 1787. január 29-én kelt levelében arról ír, hogy Békéssámson, mióta dohánykertészek lakják, mindig is a hódmezővásárhelyi római katolikus egyház fíliája volt, a parókust nem csupán Vásárhelyen, hanem Mártélyban és Sámsonban is beiktatták. Így Sámsonban a vásárhelyi plébános szedte a stólát esketés és keresztelés után egyaránt, de megengedte, hogy ki-ki a maga vallása szerint végeztesse el azokat. A császári-királyi rendelkezések alapján kéri, hogy ezek a jogok ezután is megillessék őt.
Kanyó András csongrádi plébános 1787. február 15-én kelt levelében azt bizonyította, hogy a csongrádi egyház római katolikus plébánosa egészen 1758 óta Magyartést úgy kezelte, mintha saját egyházának leányegyháza lett volna. Bizonyítékként ehhez az egyházközség anyakönyveit használja fel, mert a keresztelési anyakönyv szerint 1758. február 10-én Torb János lánya, Ágnes Csongrádon lett megkeresztelve. Szintén a halotti könyv 57. oldalán szerepel, hogy 1759. január 26-án Tóth János lányát, Rozáliát eltemették. Az 52. oldalon 1759. február 7-én Galvátsi Márton lányának, Katalinnak halálát jegyezték be. Ezen kívül még az 1759. november 23-án Bozó Jakab lánya, Ilona is Csongrádon lett eltemetve. Kanyó levelében kitér arra, hogy Eszterházy Károly váci püspök 1761. június 26-án egyházlátogatást végzett Magyartésen és Felgyőn. A vizitáció határozatai szerint a felgyői és magyartési lakosok elismerték, hogy Felgyőn 60 katolikus házasság állt fenn. A házaspárok a csongrádi plébánosnak 30 forint egyházi szolgálati díjat voltak kötelesek azonnal fizetni. Magyartésen 13 katolikus, s 10 kálvinista házasság történt, amely után a katolikusok 10 forintot voltak kötelesek fizetni a plébánosnak, a kálvinistáknak pedig nem kellett semmit fizetniük. Az egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint senki sem tartotta szükségesnek Magyartés elvételét a csongrádi plébánostól. Igaz, korábban szó volt róla, hogy Tést Szenteshez csatolják.
Balogh Ferenc 1787. március 4-én keltezett kísérőlevelében ígéretet tett Magyartés és Békéssámson ügyeinek a tanácsosokkal, és a megyéspüspökkel történő megbeszélésére. Az irat végén közli a megállapodást, amely szerint nem lehet előterjeszteni a vallás dolgát érintő további iratokat.
Item Type: |
Article
|
Creators: |
Creators | Szerző születése/halála | Szerző foglalkozása |
---|
Kubik, József | ?-? | plébános, Hódmezővásárhely | Balogh, Ferenc | ?-? | jegyző, Hódmezővásárhely |
|
Contributors: |
Name | Személyek születési/halálozási adatai | Személyek foglalkozása |
---|
Kanyó, András | ?-? | plébános, Csongrád |
|
Date: |
1787 |
Dátum megjegyzés: |
1787. január 29-től 1787. március 4-ig |
Congregation: |
Békéssámson |
Source document: |
levél |
Fond: |
Békési egyházmegyei iratai. Egyházközségek iratai.Hódmezővásárhely 1765-1841 |
Call number: |
I.29.i.67. |
Event Location: |
Hódmezővásárhely |
Location: |
Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára |
Uncontrolled Keywords: |
vallási türelmetlenség |
Genre: |
felekezetek közötti ügy |
Depositing User: |
eprints admin
|
Date Deposited: |
2018. Jul. 27. 09:45 |
Last Modified: |
2019. Oct. 09. 16:18 |
URI: |
http://bekref.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/201 |
Actions (login required)
 |
View Item |