Mezőberény kéziratos latin nyelvű története a mezőberényi református gyülekezet omniáriumában

Skolka, András (1846) Mezőberény kéziratos latin nyelvű története a mezőberényi református gyülekezet omniáriumában.

[img]
Preview
Kézirat PDF
00495.pdf

Download (33MB) | Preview
[img]
Preview
Átirat PDF
00495-atiras-kesz.pdf

Download (259kB) | Preview

Abstract

Túri Dániel mezőberényi református lelkipásztor 1846-ban az 1809 és 1889 között használt gondnoki számadások jegyzőkönyvébe bemásolta Skolka András mezőberényi evangélikus tanító Mezőberényről írt helytörténeti munkáját. Skolka műve 1806-ban jelent meg nyomtatásban Programma quo examen publicum címmel, illetve részletek magyarul is napvilágot láttak a Hazai Tudósítások című folyóiratban. Nem egyértelmű viszont, hogy Túri a nyomtatott példányból dolgozott vagy egy kéziratos verzióból, ugyanis a szöveg bevezetőjében megemlíti, hogy 1846-ban találta meg Skolka művét, amelyből arra lehet következtetni, hogy Mezőberényben ekkor Skolkának valamilyen kézirata került elő. Ezt erősíti meg az is, hogy a szöveg végén részletes magyarázójegyzeteket közölt. A szöveg összefoglalja Mezőberény történetét, amelyen belül vázlatosan ismerteti a református gyülekezet multját is. A szöveg másolója szerint Mezőberény település neve már régebb óta ismert, a helység első telepesei is ezt az elnevezést használták, amelyre bizonyítékul szolgál az a harang amelyen a következő szerepel: „A mezőberényi sz[ent] eklézsia öntötte 1703 Békés vármegyébe”. Mezőberény első lakosai magyarok voltak, de az 1700-as években a felvidéki megyékből evangélikus szlovákok költöztek, akik a Körös folyó után Körösberénynek is nevezték a települést. Skolka megadja Mezőberény akkori területét négyszögölre átszámítva: 1. Bent a faluban – 279.813 négyszögöl 2. Kenderföldek – 61.000 négyszögöl 3. Legelő – 19622.400 négyszögöl 4. A Körösök folyómedre – 294.000 négyszögöl 5. Új határrendezés utáni területek – 19.200 négyszögöl 6. Szőlőterület – 585.200 négyszögöl 7. Úrbéres szántók és rétek – 16455.900 négyszögöl Ez mind együttesen 37 317.513 négyszögöl. Mezőberény területe három részre oszlik, ezek Berény, Nemeskereki és Félhalom. Nemeskereki lakosai egykor szlovákok voltak, akik a gyakori áradások miatt kényszerültek Endrődre költözni. Félhalom pusztaként állt, területét legelőként, illetve rétként hasznosították. Mivel a lakosok szántóföldjeik a lakóhelyüktől távol terültek el, így szántók közepére ún. szállásokat (majorokat) építettek. Mivel a település lakosai számára Mezőberény nem rendelkezett elégséges kiterjedésű földterülettel, így a Kiskamut és Bélmegyer puszta földjeit vették bérbe, 1806-ban 1575 holdat. A következő terményeket termelték: • Tiszta búza, amely tárolására gabonavermeket készítettek • Rozst kisebb mennyiségben • Árpa • Zab • Tengeri, melyet igen nagy mennyiségben termesztenek, az ugar pótlására is vetették. Telente a „pattant kukoricát” szívesen fogyasztották. A kukoricából készült lisztet édes fánk, málé készítéséhez használták • Burgonya • Bor, mely az orosházi után a legjobb a megyében, de mivel csak kevés terem, más területekről kell a bort beszerezniük • Kender • Káposztatermelésre nem alkalmas Mezőberény földje, így azt a szomszédos településekről vették • Fa kevés volt, így azt a borhoz és a káposztához hasonlóan más területekről kellett a lakosoknak beszerezniük, legtöbbször Szolnokról és Aradról • Az állattenyésztés szegényes a legelők hiánya miatt • A Körösből rákokat, pontyot és csukát fognak • A méhészet jövedelmező és fejlődő Mezőberényben a 19. század elején 964 ház állt, amelyek közül 31 ház az uradalomhoz, a településhez, vagy pedig az iskolák közé tartozott. A többi a település lakosainak a tulajdonában volt. Berényben épült fel a Wenckheim család nyári rezidenciája, mely a piactéren állt és 14 szobával rendelkezett. Az uradalmi gabonaraktár a falu külső részén helyezkedett el. A település híresebb épületei közé tartozott a berényi gimnázium. Az iskola épülete Zacharias Oertel korábbi tulajdona volt. A faluban 22 malom volt, ebből 5 Mezőberényé, 6 a három egyházé, 2 pedig a latin iskoláé. Három templom volt található a településen: • Evangélikus: a szlovákoké, 1797-ben szentelték fel, 3 harang található tornyában • Német evangélikus templom: ez a falu közepén áll, 1787-ben szentelték fel, korábban a szlovákokkal közös templomot használtak • Magyar református Skolka megadja az 1805-ben készített egyházi adatok alapán a népességmegoszlást is: • Evangélikus szlovákok: 631 család; 2751 lakos • Evangélikus német: 330 család; 1718 lakos • Református magyar: 270 család; 1206 lakos • Nem egyesült románok: 106 lakos • Római katolikus ülnökök: 46 lakos Összeses: 1231 család; 5791 lakos Skolka szerint Mezőberény legrégebbi nációja a magyar, akik Biharból és a Kunságból települtek be. Már 1702-ben volt lelkipásztoruk, Dájay János. A század elején még nem rendelkeztek rendes templommal. A második letelepülést követően a lelkipásztorok: Mándoky János, Dávidházy János, Szallay István, Berhiday János, Baksy János, Molnár János. A magyar református iskolában két tanító dolgozott – külön a fiúk és a lányok számára. Előbbi Nagy András, utóbbi Molnár János. Az evangélikus szlovákok a szomszédos Szarvasról telepedtek át. 1723-ban már saját templommal rendelkeztek. Első lelkészük N. Konic, majd ezt követően N. Farkas, Chovan Márton, N. Burian, s Petkó Sámuel, Zacharides Dániel. A lutheránus evangélikus németek Elzászból települtek Mezőberénybe 1721 és 1725 között, számukat a Pest megyei Vadkertből érkezők is kiegészítették. Lelkészük 1745-től Rudolph Walther, 1771-től 1784-ig pedig Ferdinand Oehs volt.

Item Type: Article
Creators:
CreatorsSzerző születése/halálaSzerző foglalkozása
Skolka, András1778-1816tanár, Mezőberény
Contributors:
NameSzemélyek születési/halálozási adataiSzemélyek foglalkozása
Túri, Dániel?-?lelkipásztor, Mezőberény
Date: 1846
Terjedelem: p. 70-85.
Congregation: Mezőberény
Source document: jegyzőkönyv
Fond: Számadási iratok. Gondnoki számadás omniáriummal 1809-1889
Call number: I.262.e.2.
Event Location: Mezőberény
Location: Mezőberényi Református Egyházközség levéltára
References: Skolka András, A Békés vármegyei Mezőberény történeti-topográfiai leírása, ford. Soós István, Békéscsaba, Békés Megyei Tanács, 1988 („Fekete könyvek” kultúrtörténeti sorozat, 12.). Programma quo examen publicum ... celebrandum necnon novum cursum scholasticum Die 1. Sept. A. C. inchoandum fautoribus rei literariae, ac juventus scholasticae humilime indicat Andreas Skolka Scholae Senioralis Mezö-Berényiensis Rector, et Eruditorum in re Botanica Ratisbonensium Collega, 1. Julii Anni 1806, [Mezö-Berény], [1806]. Skolka Andrásl: Mezőberény leírása, Hazai Tudósítások, XXXIV-XXXVI, 1806, 283-284, 293-294, 303-304.
Uncontrolled Keywords: egyháztörténet
Genre: egyháztörténet (krónika)
Depositing User: eprints admin
Date Deposited: 2019. Oct. 14. 14:00
Last Modified: 2020. Feb. 22. 23:45
URI: http://bekref.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/524

Actions (login required)

View Item View Item