Makói lelkipásztorok névsora

Szirbik Miklós és Szöllősi Antal (1675) Makói lelkipásztorok névsora.

Előnézet	Kézirat PDF 00088_001-003.pdf Letöltés (9MB) | Előnézet
Előnézet	Átirat PDF 00088-atiras-kesz.pdf Letöltés (145kB) | Előnézet

Regeszta

A makói egyházközség 1787-ben nyitott presbiteri jegyzőkönyvének első lapjaira bejegyezték a gyülekezet lelkipásztorainak a névsorát. A lista készítője nagy valószínűséggel Szirbik Miklós makói lelkipásztor volt, aki ugyan nem nevezi meg magát a szöveg írójaként, viszont a szakirodalom régóta ismeri egyháztörténeti és helytörténeti munkáját, ezért történeti érdeklődéséből adódóan feltételezhető, hogy ő állította össze a névsort. Ezt erősíti meg az is, hogy a szöveg két kéz írása: az első kéz Szirbik Mikós makói működéséig vezeti a szöveget, Szirbik halálát követően a második kéz folytatja az események leírását. A szöveg eltérő részletességgel foglalkozik az egyes lelkipásztorokkal. Bökény János esetében közli, hogy az egyházmegye első jegyzőkönyvéből másolta ki az életrajzi adatokat. A többi lelkipásztornál esetében nem tudjuk honnan vették az adatokat. Az esetek többségében csak a szolgálati idejüket és néhány egyéb jellemzőt közöl, viszont kitér arra is, hogy 1743-ban Makón tartották az egyházmegye lelkészeinek tanácskozását. 1675-ben a makói református eklézsia prédikátori tisztét Bökény János töltötte be. Április 22-én hívták meg Nagybajomról Makóra, ahol rektori címet töltött be. Jámbor és helyes szolgálatáról Nógrádi Mátyásnak elégtételt adott, aki a legjobb tanúságtételt állította ki számára. A csatári zsinaton szentelték fel. A felszentelés után nagy nyomorúságok között, szegénységben, a török és tatár által kifosztott életet élt, a török hadak ugyanis elpusztították Makót. Bökény menedékkeresés miatt elindult Debrecenbe, ahol a szív fájdalmával, bánatával és könnyek özönével, a fiaival és leányaival a jövő esztendőre maradt. Templomokban és temetéseken igyekezett szolgálni, s elfogadta a debreceniek pártfogását. Munkanélküli lelkipásztorsága úgy látszott, hogy véget fog érni, mert a bátori lelkészi állásra háromszor, a fehértóira és a bagamérire négyszer hívták meg Bökényt, de az elöljárók vonakodtak megadni neki a beleegyezést. Szenvedései nyomán hivatkozik a 116. zsoltárra, s benne Dávid történetére, párhuzamot vonva, hogy ahogy Dávid, úgy ő maga is hálával tartozik Istennek. Reménysége pedig kifizetődött, az elöljárók beleegyezésüket adták új állására, ahol 14 éven keresztül szolgált. 1701. április 29-én a makóiak hívására visszatért Makóra, azonban a Szegeden tartott prédikációja miatt beidézték. Ott főurak jelenlétében mondta el a védekezését, mégis fogságba vetették, s magyarokkal, szerbekkel tartották őt fogva. A fogságból nagy nyomorúság és könnyek özöne után 200 német forintért, 7 rókabőrért, 7 báránybőrért szabadult ki. 1718. augusztus 2-től Olcsai András volt Makó lelkésze. 1743. január 13-án az egyházmegyei gyűlést Makón tartották, amin a fő megbízott Füredi Mihály, a jegyző pedig Szikszai György volt. Kulin Demeter 1743-tól volt makói lelkész. 1765 májusában Szikszai György vállalta el a makói prédikátorságot, s töltötte be a tisztet 1783-ig. Azt követően a debreceni ispotályban, majd a városban lett prédikátor. Makói prédikátorsága alatt segédlelkészként szolgált mellette Szoboszlai Gergely – későbbi erdőhegyi prédikátor – és Márton Sándor, aki 1790-ben Ágyán lett prédikátor. 1783-ban Gyarmathi Ferenc váltotta Szikszait, aki azt megelőzően a tiszaroffi eklézsiában szolgált 11 éven keresztül. 1803-ban szentesi prédikátor, majd esperes lett. 1784-től 1803-ban bekövetkező haláláig Ecsedi Miklós volt a makói prédikátor. Még abban az évben érkezett Kabáról Szikszai Benjámin – Szikszai György fia –, hogy Makó következő prédikátora legyen. 1812-ben egyházmegyei ülnök lett, 1828-ban halt meg. 1803-tól 1808-ig a második prédikátor Tóth István volt, akit Bíró Mihály követett. 1809-ben ismét új második prédikátora lett Makónak, Szilágyi József személyében, aki 4 évvel később egyházmegyei ülnök lett. 1817-tól Szirbik Miklós lett a második prédikátor, aki Szikszai Benjámin 1828-ban bekövetkezett halálával lett első prédikátorrá. Egy évvel később pedig egyházmegyei ülnökké, ezt követően még ugyanazon éven Teleki József főispán közbenjárásával Csanád vármegye táblabírójává választották. A makói lelkészi hivatását haláláig, 1853-ig töltötte be. 1828-ban második prédikátor az öcsödi Juhász Antal lett. 1854-től Szőllőssi Antal lett a második prédikátor.

Mű típusa:	Cikk
Szerző:	Szerző Szerző születése/halála Szerző foglalkozása Szirbik Miklós 1781-1853 lelkipásztor, Makó Szöllősi Antal ?-? lelkipásztor, Makó
Dátum:	1675
Dátum megjegyzés:	1675-1854
Gyülekezet:	Makó
Forrásdokumentum:	protocollum
Fond:	Jegyzőkönyvek. Presbiteri jegyzőkönyv omniáriummal (1675) 1787 – 1812
Raktári jelzet:	I.250.b.1.
Helyszín:	Makó
Lelőhely:	Makó-Belvárosi Református Egyházközség
Vonatkozó szakirodalom:	Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835-1826, Makó, 1979, 47-48, 113-114.
Tárgyszó:	lelkészi névsor
Műfaj:	egyháztörténet (krónika)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Hegyi Ádám
A feltöltés ideje:	2018. Már. 19. 08:34
Utolsó módosítás:	2020. Feb. 22. 15:56
URI:	http://bekref.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/88

Bővebben:

Tétel nézet