A Pető-féle lázadás története

Szőnyi Benjámin (1753) A Pető-féle lázadás története.

Előnézet	Kézirat PDF 00042_037_051.pdf Letöltés (6MB) | Előnézet
Előnézet	Átirat PDF ÁTIRAT - A Pető-féle lázadás története.pdf Letöltés (151kB) | Előnézet

Regeszta

A szöveg szerzője, Szőnyi Benjámin kifogásolja, hogy a tisztviselők hanyagsága miatt a város elfelejti a lázadás történetét. Ezért ő maga dönt a lázadás részletes történetének megírása mellett, kitérve annak okaira az 1753. évet megelőzően. A szervezkedés már 1749-től megkezdődött. Vezetője, Pető Ferenc szövetségre lépett Törő Pál túri lakossal, aki meglehetősen tehetős ember volt. Két megegyezést is kötöttek a felek, amelynek keretében szervezték a lázadást az akkori hatalom ellen. Ennek a megegyezésnek volt a része, hogy Törő Túron, és a szomszédos falvakban próbált maguknak támogatókat találni. 1752-ben Pető 5 vagy 6 fiatal társával együtt Nándorfehérvárra ment, hogy a lázadást előkészítse. Petőék célja a belgrádi török pasa elérése, s a rajta keresztüli török támogatás és fegyverek beszerzése volt. Hogy ezt véghez vigyék, Pető sertésvásárlás ürügyén akart a szomszédos Bánátba utazni. Azonban Pető túl sokat mesélt utazásairól, ami gyanút keltett a helyi emberekben, így ügyét elkezdték kivizsgálni. Ez a vizsgálat azonban még nem buktatta le az összeesküvőket, ugyanis Petőnek sikerült történetét elhitetnie a felügyelőkkel, akik megszüntették a további vizsgálatokat. A kedvező alkalom csak 1752 őszén jött el a felkelés valódi előkészületeire. A lázadók, köztük 3 vagy 4 fiatal, az egyik helyi kocsmában titkon gyülekeztek Pető Ferenc vezetésével. A telet tervezgetéssel töltötték, hogy 1753 tavaszán kirobbanthassák a felkelést. Még küldöttséget is kibocsátottak. Az egyik ilyen küldött Jenei volt, aki a kiskunsági Halas mezővárosában egy fogadóban 3 vagy 4 befolyásos emberrel találkozott. A borozgatásuk közepette Jenei elfelejtkezett titkáról, és ittasan kifecsegte a tervet. Ezt meghallotta a fogadó szatócsa, Herpai úr, aki jelentette is a halasi tanácsnak. (Tény, hogy erre a halasi tanácshoz küldték a vásárhelyi követet, de ami ezután történt, arról csak szóbeszéd van, így Szőnyi a jegyzékre támaszkodott.) Amíg pedig azok a kocsmában iszogattak, messze a temető közelében fegyveresek hada gyülekezett, 25-en vagy 26-an, s először a vásárhelyi legelőhöz mentek, hogy ott a ménesből szerezzenek még lovakat, mivel annak híján voltak. Azonban Deák Sámuel és Bajnai István észrevették őket, s ezzel leleplezték a lopást. Deák nem rémült meg, s összecsapott a lázadókkal. Azonban az sértetlenül és épségben visszatért, így Szőnyi szerint elképzelhető, hogy a lázadók arannyal fizettek hallgatásáért. (Deák még azon év júniusában meghalt.) Megjegyzés: Az összeesküvőket pedig a császáriak tőrbe csalták, rajtuk ütöttek, és elfogták őket Túrkeve felé. Először Szolnokra, majd pedig megkötözve Budára vitték őket. Ott aztán egy különbíróságot felállítva kivizsgálták a lázadás körülményeit. A bíróság a lázadás vezetőit fejvesztésre, további 10 résztvevőt sáncmunkára, 52 embert pedig kötelező katonai szolgálatra ítélt.

Mű típusa:	Cikk
Szerző:	Szerző Szerző születése/halála Szerző foglalkozása Szőnyi Benjámin 1717-1794 lelkipásztor, Hódmezővásárhely
Dátum:	1753
Gyülekezet:	Hódmezővásárhely
Forrásdokumentum:	protocollum
Fond:	Jegyzőkönyvek. Presbiteri jegyzőkönyv 1757-1795 .
Raktári jelzet:	I.180.b.2.
Lelőhely:	Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség
Műfaj:	egyháztörténet (krónika)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Veres Tünde
A feltöltés ideje:	2018. Júl. 07. 16:58
Utolsó módosítás:	2018. Júl. 07. 17:00
URI:	http://bekref.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/146

Az archívumban megtalálható verziók

• A Pető-féle lázadás története. (deposited 2017. Dec. 12. 11:55)
  • A Pető-féle lázadás története. (deposited 2018. Júl. 07. 16:58) [Ezt látja]

Bővebben:

Tétel nézet